Juli blogja

Ami, Andi és a kutyasuli

Simona Meghatott Andi története. Nem is tudtam, hogy ennyire félt. Éreztem, beszéltük is többször, hogy van benne tartás, de hogy ilyen mély gyökerei vannak... Ennek fényében még különösebben tisztelem azért, ahogyan végigment az úton! Andi eljutott a bizalomig - méghozzá nem is nulláról, hanem a félelem mínuszából.
Külön örülök, hogy általa előtérbe került egy olyan lehetőség, amit eddig csak ritkán volt alkalmam ajánlani másoknak: ha megismered a kutyák világát, a gondolkodásukat, az érzéseiket, akkor elmúlik a félelmed.

Türelem bizalmat terem

SimonaKét éve kerestem meg Önt az idős mentett kutyánk viselkedésével kapcsolatban, akkor Ön akkor azt javasolta intuíciója alapján, hogy legyek nagyon elfogadó vele, adjam meg, amire szüksége van, de ne várjak el tőle semmit, mert lehet, hogy nem fog tudni már változni.

Kb. másfél év után megtört a jég, mostanra pedig én jelentem a számára a biztonságot, még a simogatásokba is bele tud lazulni, és igényli az alapos dögönyözést. Folyton figyel, a nyomomban van, és az orvosnál is meg tudom nyugtatni.

Már én is feladtam

Ani gyakori problémával keresett meg: a kutya felugrál, mit lehet tenni? Amikor megérkeztem, azért megdöbbentem: egy hatalmas fiatal németjuhász ugrált egy picike asszonyra, aki enélkül is alig állt a lábán. Nem volt Rexiben agresszió, csak hatalmas életerő, lelkesedés, szeretet. Mindent elsöprő. Ani csak a kerítésbe kapaszkodva tudott talpon maradni.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Juli blogja csatornájára