Írtam az állatvédelmi törvény módosító javaslatáról hosszabban és rövidebben. Most végigolvastam a január elsejétől hatályos törvényszöveget: vajon mit sikerült a tervezetből jogerőre emelni, mennyit változott a javaslathoz képest a megalkotott törvény?
Nagy örömömre lényegében sikerült a javaslat szellemét jogszabályba foglalni. Néhány dolgot azért másképp gondolt a jogalkotó – ezeket gyűjtöttem össze neked, ha nincs kedved vagy időd végigolvasni a teljes jogi szöveget (én megtettem).
Veszélyes eb
A javaslattal összhangban a törvény kimondja, hogy veszélyesnek nem fajtákat, hanem egyedeket minősíthet az állatvédelmi hatóság. Az egyedeket viselkedésük alapján ítélik meg:
24/A. § (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben
a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.
Külön öröm, hogy nem hivatalnokok ítélkeznek: az „eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.”
Nyilvántartás
A jogalkotó – nagyon helytelenül – nem fogadta el az érvekkel alátámasztott javaslatot:
A transzponderrel megjelölt ebek adatainak országos adatbázisban történő nyilvántartására – egy új nyilvántartás költséges létrehozása és kiforratlan üzemeltetése helyett – Magyarország legnagyobb, legkiterjedtebb eb-adatbázisa, a Magyar Állatorvosi Kamara Petvetdata nevű rendszere kerül kijelölésre. Az online is elérhető nyilvántartás 2005 óta működik, jelenleg közel 500.000 eb, macska és vadászgörény adatait tartalmazza. A rendszer hasznos tulajdonsága, hogy 2006 októberétől bármely internetes érdeklődő nyilvánosan hozzáférhet egy bizonyos szűkített információtartalomhoz, melyből kiderül, hogy a mikrochip vagy útlevél száma alapján keresett állat szerepel-e a nyilvántartásban. Az adatbázis összeköttetésben áll az Europetnet nevű európai – 19 ország közel 42 millió rekordját tartalmazó – rendszerrel, ezáltal lehetőség nyílik a határokon átnyúló információcserére is.
A jogalkotó az országos nyilvántartás működtetésével az Állatorvosi Kamara helyett az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet bízta meg. Ezzel ugyan munkához juttatta azokat, akik ezt az új nyilvántartási rendszert elkészítik majd, de ez az előny eltörpül ahhoz a hátrányhoz képest, hogy párhuzamos nyilvántartás lesz, dupla munka mindenkinek, dupla hibalehetőség, dupla költség.
A törvény előírja, kik részére biztosít hozzáférést az új nyilvántartás: az állatorvosok nem szerepelnek a felsorolásban! Hogy lesz ez? Ha elkóborolt kutya gazdáját keressük, menjünk vele az önkormányzathoz?!
Arról nem is beszélve, hogy ez az új adatbázis még nincs készen, így tehát lehetetlen betartani a törvényt!
A chipezés díját viszont alacsonyabb szinten maximalizálta a kamarai ajánlásban szereplő összegnél: „Az ebek chipezésének piaci átlagára (regisztrációval együtt) 5-6 ezer forint”, míg a törvényben: „Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.” Ez jó a gazdáknak, ugyanakkor az állatorvosokat arra kényszeríti, hogy áron alul dolgozzanak, amikor chipet ültetnek be. Remélem, behozzák máshol, hogy a szakmai fejlődésüket, műszaki fejlesztéseiket fedezni tudják, és remélem, ez az alacsony ár segít a chipezés elterjedésében.
Az ebadó összege
A tervezet kötelezővé tette volna az ebadót – a törvény az önkormányzatokra bízza a döntést: az „önkormányzat … ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.”
Nem csak a kivetésről dönthetnek az önkormányzatok, hanem az ebadó összegéről is. Több – homályos – szempontot sorol fel a törvény: „az eb tartási célja, az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzői (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), az ebtartó szociális helyzete”. Nagy az önkormányzatok felelőssége! Remélem, átlátják, hogy még mindig jobb – nekik is – egy nem fizető kutya a gazdájánál, mint egy ellátandó (elpusztítandó?!) kutya a sintértelepen.
Az önkormányzatok dönthetnek úgy is, hogy nem vetik ki az ebadót (igen, tudom, hogy jelen gazdasági helyzetben ez csak elméleti lehetőség), illetve mérsékelhetik több körülmény figyelembe vételével, viszont a törvény által megengedett felső határ jelentősen magasabb, mint a tervezetben javasolt összeg: 500 – 3500 helyett 6000 Ft! Ez az a pont, ahol sajnos igazuk volt a felháborodóknak: bár az összeg havi bontásban nem magas (havi 500 Ft), egyben kifizetni sok gazdinak nagy terhet jelent. Aki viszont megteheti, többet is adhat olyanoknak, akik ebben a kutya hidegben mentik kóborlásra ítélt társainkat.
Kimaradt a törvényből a javasolt kedvezmény a chipezett kutyákra. Ez jogilag érthető, hiszen kötelező chipezni minden kutyát, aki gazdát cserél, ezért elvileg szinte minden kutyában kellene lennie chipnek (ez nem új szabály: 2010 óta így van: 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 3.§). Ezzel együtt sajnálom, hogy kimaradt, mert reméltem, hogy ez is ösztönző lesz azoknak, akik eddig nem jelöltették meg a kutyájukat.
A legjobb megoldás az örökbefogadás és az ivartalanítás: a törvény megtartotta a javaslatból ezt a két mentességet: örökbefogadott vagy ivartalanított kutyák után nem kell adót fizetni. Remélem, ez elég erős ösztönzés lesz, és hosszú távon valóban csökkenni fog a nem kívánt szaporulat, a kóborló kutyák száma, a menhelyek zsúfoltsága.
Ki fizeti az ebadót?
Alapszabályként az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett személy vagy szervezet köteles az ebadót fizetni. A tervezet kiegészítette még ezzel: „Oltási könyv hiányában azt a … személyt kell tulajdonosként felvenni, akinek az ingatlanán az eb az összeíráskor tartózkodott.” – Mi lesz azokkal a kutyákkal, akik nincsenek beoltva sem? Sintér? Aki be sem oltatja a kutyáját, az vajon fizetne ebadót azon az alapon, hogy a kertjében él a kutya? Talán így, hogy ez kimaradt a törvény szövegéből, kevésbé verik ki ezeket a kutyákat…
Mire megy az ebadó?
Az … önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
A tervezet csak a felét merte javasolni: „Az … önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás összegének legalább felét az ebek ivartalanításának és transzponderrel történő megjelölésének támogatására fordítani.” – igaz, kimaradt a chipezés támogatása, helyette általános megfogalmazás „egyéb”. Ebben is nagy az önkormányzatok felelőssége.
Szankciók
A javaslatban nagyon tetszett, hogy a bírság kiszabása mellett (esetleg helyette) „állatvédelmi oktatáson való részvételre és állatmenhelyen való közmunka végzésére kötelezhető” a büntetett személy. A törvényből kimaradt a közmunka, de legalább az oktatás benne van. Tetszik, hogy nem pusztán büntetünk, hanem oktatunk, képzünk is. Sok ember nem rosszindulatból csinál rosszat, hanem tudatlanságból. Ettől még megérdemli a büntetést, de lehetőséget kap arra, hogy a jövőben helyesen bánjon az állatokkal.
Sokszor előkerül a probléma: hiába a büntetés, hiába a jó szó, vannak, akik újra és újra bántják az állatokat. Az új törvény olyan büntetést is kiszab, ami a tervezetben nem szerepelt: 2-8 évre el lehet tiltani az állattartástól a visszaesőt.
Egyéb rendelkezések
Néhány éve az úttesten nagytestű kutyát láttam vergődni. Megálltam, kiszálltam az autóból – közelről még rémesebb volt: a kutya az oldalán feküdt az aszfalton, és „rohant”. Elkezdtem állatorvost keresni a környéken. Hiába mondtam, hogy kifizetem az altatást, többen visszautasítottak. Mire végre egy állatorvos elvállalta, hogy kijön és elaltatja a kutyát, még egy autós megállt, és már ketten álltunk ott tehetetlenül várva a megváltást. Mire az állatorvos odaért, a kutya már alig mozgott. Ketten lefogtuk (nagytestű kutya volt, nyakában láncdarab – nem jó helyről menekülhetett), megkapta az altatót, mi meg összedobtuk a pénzt. A szenvedést szörnyű volt látni, de nagyon jó érzés volt ezzel a két emberrel találkozni, tudni, hogy vagyunk, akik nem hajtanak tovább, van, aki kijön az út szélére is segíteni.
Most már a törvény is előírja, hogy „az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni … amennyiben az állat továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható, és az állat tartója ismeretlen … Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket az önkormányzat köteles megtéríteni.” Ez valamennyi terhet ró az önkormányzatra, viszont hosszú szenvedésektől kíméli meg a gazdátlanul haldokló kutyákat. Te pedig tudd: akkor is segíthetsz, ha nincs pénzed.
Még egy olyan rendelkezés, amit a javaslat nem vetett fel: a nem megfelelő körülmények közül ki lehet menteni állatokat úgy, hogy a tulajdonosnak kell fizetnie a szállítás és a tartás költségeit. Aki ennek a rendelkezésnek érvényt szerez, sok szenvedéstől kíméli meg az állatokat addig is, amíg a jogi folyamat zajlik.
Tudd, hogy az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt állatvédelmi szervezet pert indíthat. Ez nem új szabály, de kevesen tudják: ha szenvedő állatot látsz, nem kell személyesen veszekedned mondjuk a szomszéddal: keresd meg a legközelebbi állatvédelmi szervezetet, ők hivatalosan is eljárhatnak.
Végül és összességében a rengeteg gond és baj közepette ez a törvény elég jól sikerült. Csak amiatt aggódom, hogyan sikerül érvényt szerezni neki. Fogjunk össze legalább mi kutyások, tegyünk meg mindent, hogy a törvényben nyitva hagyott lehetőségekkel jól éljenek a jogalkalmazók!
Hozzászólások
dr. Szabó Zoltán (nem ellenőrzött)
2012.02.07. 23:35 - Permalink
Chip-chip ebadó
Ezt a nesze semmi, fogd meg jól törvényt nagyon "sikerült" kitalálnia a hozzáértő /?/ jogalkotónak. Adminisztrációs káosz.
Úgy néz ki, hogy az önkormányzatoknak a semmi pénzért nem fogja megérni kivetni:
1, a lakosság nagyon fogja szeretni az ÖK-t miatta
2, ki tudja hova kerül a bekaszírozott pénz
3, többe kerül az adminisztráció, a plusz emberek alkalmazása az ebösszeíráshoz, mint amit hoz a konyhára az ÖK-nak
A 2 éve jogerős tv. /gazda-csere esetén kötelező chipes megjelölés/ nem tartalmaz szankciókat az azt be nem tartókra nézve, tehát az tartja be, aki akarja, vagyis senki.
Juli
2012.02.08. 21:02 - Permalink
Szia Zoli!
"Adminisztrációs káosz."
Pedig csak annyit nem kellett volna változtatni az eredeti javaslaton, hogy a Petnetdata legyen a hivatalos nyilvántartás.
"az önkormányzatoknak nem fogja megérni kivetni"
Reménykedjünk, hogy lesz annyi eszük, hogy ezt belátják!
Vagy ha kivetik, akkor lesz annyi eszük, hogy visszaforgatják a kutyás kultúra (chipezés, stb.) támogatásába - hogy ezzel tehermentesítsék az ebtelepeket!
Hogy a jövő hasonlítani fog a múltra, az nem mindig igaz... reménykedjünk!
"tehát az tartja be, aki akarja, vagyis senki"
Azért én azt látom, hogy egyre több a chipes kutya - nem is a kötelezettség miatt, hanem mert egyre többen megértik, mennyire hasznos dolog megjelölni a kutyánkat. Ezért mindketten tehetünk: én a tanítványaimmal, te a pácienseiddel tudunk beszélgetni erről is :-)
Te mit gondolsz?