Plasztikai műtétek – a kutya nem akar jól kinézni!
A javaslat kimondja, hogy az ivartalanítás mellett csak a kutya farokkurtítása végezhető, az egyed hétnapos koráig. A fülkorrekció kategorikus tiltását – az egyértelmű nemzetközi normák mellett – az indokolja, hogy ez a műtét sokkal kockázatosabb az állat egészségére nézve, az állat több hónapos vagy akár kifejlett korában végzik, altatást igényelhet, a nagyméretű sebek sokszor elfertőződnek, gyakran a fül újravágása is szükségessé válik, ugyanakkor a beavatkozás mértékével arányban álló egészségügyi előnnyel nem jár.
Hurrá, végre Magyarország is szabályozza, hogy ne okozhassunk fölösleges fájdalmat egy kutyának sem pusztán azért, hogy „jobban nézzen ki”.
Az Európai Bizottság [által készített] felmérésből kiderült, hogy jelenleg a 27 tagállamból mindössze háromban nincs korlátozás a fülkorrekcióval, és hétben a farokkorrekcióval kapcsolatban. Mindemellett az Európai Tanács kedvtelésből tartott állatokról szóló 125. számú egyezménye kategorikusan tiltja a nevezett beavatkozásokat.
Ha egy ember más külsőre vágyik, saját maga dönthet, vállalja-e a kockázatot és a fájdalmat egy tetoválásért vagy egy plasztikai műtétért. A kutyákat nem érdekli, hogy néznek ki. Nem érzik magukat jobban „remekbeszabott” füllel, és senki nem kérdezi őket, vállalják-e a fájdalmat érte. Egy időben úgy tűnt, hogy kiöntjük a fürdővízzel a gyereket is, és nagy buzgalmunkban betiltjuk a farokkurtítást is. Ez az előterjesztés nagyon pontosan leírja, mi a farokkurtítás értelme, miért essen más szabályozás alá, mint a fülkorrekció.
A farokkorrekció lehetőségének fenntartása ugyanakkor indokolt, hiszen a kutya szűk helyen (lakásban) való tartása során – különösen bizonyos fajták esetében (pl. vizsla) – a farok rendszeresen megsérülhet. Amennyiben a kölyök életének első napjaiban átesik a beavatkozáson, az nem jár számottevő kockázattal.
Ehhez csak annyit teszek hozzá, hogy számottevő fájdalommal sem jár: van kiskutya, aki fel sem ébred, amikor lecsípik a farkát.
Veszélyes kutyák – származás vagy viselkedés alapján?
A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet fajta szerint nyilvánított egyes kutyákat veszélyesnek.
A kutya tartási körülményei, a gazda hozzáállása nagymértékben meghatározza az állat tulajdonságait. Ennek megfelelően a szóban forgó, média által megbélyegzett kutyák túlnyomó többségének gondos, felelős tartása semmiféle kockázattal nem jár. Mindezekre való tekintettel fajtát betiltani, a kutyatartók tulajdonhoz való jogát korlátozni semmiképpen sem indokolt.
Arról nem is beszélve, mennyire nem egyértelmű, milyen fajtájúnak nyilvánítunk egy kutyát.
A kormányrendeletet az Alkotmánybíróság több ok miatt is megsemmisítette 49/2010. (IV. 22.) AB határozatával, 2010. szeptember 30-i hatállyal. Az így kialakult joghézag pótlása érdekében tesz javaslatot az előterjesztés.
A szabályozás legfontosabb ... változása, hogy ebet fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként nyilváníthatja veszélyesnek a jegyző, mint állatvédelmi hatóság
Emberek között is elkelne hasonló szabályozás, hogy saját teljesítményük, és ne származásuk alapján ítéljük meg embertársainkat! Ha lassan is, de jó irányba haladunk. Kutyákkal kapcsolatban legalábbis.
Te mit gondolsz?