Örök kérdés az ivartalanítás.
Pedig 2009-ben a Magyar Állatorvosi Kamara egyértelmű állásfoglalást tett közzé, amit 2011-ben szakmai ajánlással egészített ki (forrás: Magyar Állatorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete).
Miért mondják mégis egyes állatorvosok, hogy ne ivartalanítsunk?
Mindenki tudja, de nem mindig gondolunk bele, hogy minden műtétnek van kockázata. Bár az ivartalanítás rutinműtét, igen csekély a kockázata, de ha éppen az én kutyám, macskám az ezerből az egy, akkor engem nem vígasztal, hogy másik 999 ivartalanítás simán lezajlott.
Szorosan állatorvosi szempontból ráadásul látszólag a semmiért vállalunk kockázatot, hiszen egészséges állatot műtünk.
Ugyanakkor a műtétnek vannak – hosszabb távú – egészségügyi előnyei is:
Mind a korai, mind az ivarérés előtti ivartalanítással kapcsolatban elmondható, hogy a méhbetegségek, a tejmirigy daganat, a herebetegségek kialakulásának valószínűsége gyakorlatilag nulla, a prosztata megbetegedések kialakulása minimális. Az ivarérés utáni ivartalanítás is jelentős pozitív hatással van az említett megbetegedések kialakulására, sőt egyes betegségek (prosztata, cukorbetegség, stb.) kezelésében az ivartalanításnak is nagy szerep jut. A nemi hormon függő végbélnyílás környéki daganatok előfordulása mindhárom módszerrel megelőzhető vagy csökkenthető. […] Az ivartalanított szukáknál álvemhesség nem fordul elő.
Ivartalaníts!
Minden érvet és ellenérvet mérlegelve én minden olyan kutya és macska ivartalanítását szorgalmazom, akik nem kifejezetten tenyészállatok.
Azt mondod, könnyen beszélek?
Több kutyám és macskám volt az évek során, és egy kivételével (a 80-as évek végén még szóba sem jött az ivartalanítás) mind átestek a műtéten. Legtöbbjük zökkenőmentesen, egy-két nap lábadozással. Volt azonban egy macskám, aki – csak utólag derült ki – érzékeny volt az altatószerre, és meghalt a műtét után. Volt kutyám, aki két hétig szenvedett a műtét után, mert csak a két számmal nagyobb gallérban nem bontotta ki a sebét – abban viszont lefeküdni sem tudott, állva aludt. 2 hétig. És utána 10 évig élt boldogan, nyugodtan, a tüzelés terhét nem ismerve.
A kiképző szempontjai – az együttélés szempontjai
Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy ivaros kutyák is tökéletesen szocializálhatóak, meg lehet tanítani őket, hogy ne verekedjenek, és akár magas szinten is lehet velük dolgozni. Másképp a tenyészkutyáknak nem lehetnének sport- vagy munkaeredményei.
A viselkedési zavarokra közvetlenül nem gyógyír az ivartalanítás. Az ivartalanítástól nem fog megtanulni semmit, nem fogja tisztelni a gazdáját, és nem tanulja meg a többi kutyával való kommunikációt sem.
Miért segít mégis az ivartalanítás viselkedési zavarok esetén?
Mivel a folyamatos feszültséget, amit a hormonok okoznak, megszünteti
- sokkal könnyebb lesz a figyelmét magunkra vonni,
- enyhül a vetélkedésre való késztetés, könnyebb lesz szocializálni.
A tévhittel ellentétben a kutya személyisége nem változik meg ivartalanítás hatására.
- Ugyanolyan kemény marad. A védőösztönt nem befolyásolják a nemi hormonok.
- Ugyanolyan kedves marad. Sőt: kitolódik a gyerekkor, megmarad a játékosság. Piszke 15 évesen, gerincbetegen is úgy veti bele magát a játékba, mint kölyökkorában.
- Ugyanolyan szívesen dolgozik. Sőt: mivel a figyelmét nem vonja el a tüzelés illetve a tüzelő szuka, könnyebben koncentrál a gazda által adott feladatokra. A munkát nem a szaporodási ösztönre alapozzuk, hanem az élelemszerzésre (jutalomfalat, zsákmányt imitáló játékok, labda), vadászösztönre, terelő ösztönre, védő ösztönre.
Mikor ivartalanítsunk?
Sem a kan, sem a szuka kutyáknak nem szükséges párosodniuk. Nem szükséges semmilyen okból a szukáknak életük során egyszer sem elleniük. Ezért bár „az ivartalanítás az állat bármely életkorában elvégezhető, de […] ajánlott a legkisebb kockázat időszakában, vagyis fiatalon, az optimális megelőző hatás érdekében az ivarérést megelőzően [első tüzelés előtt] ivartalanítani”
Valóban elhíznak az ivartalanított állatok?
„Az ivartalanított eb hajlamosabb az elhízásra” – írja az Állatorvosi Kamara is. Ennek egyik oka, hogy az ivaros lét rengeteg feszültséggel jár.
Fiúk, férfiak, ti ismeritek a tesztoszteron erejét. Mennyivel nyugodtabb lenne az élet, ha nem ingerelne a szép nők látványa, illata, ha a gondolataitok közül eltűnne minden, ami szaporodással, vetélkedéssel kapcsolatos? A kutyák életében arányaiban sokkal több ilyen késztetés van, hiszen nem gondolkodnak olyan sok mindenen, mint mi, emberek.
Lányok, milyen lenne az életünk azok nélkül a „nehéz napok” nélkül?
Mi, emberek, identitásunkat, szerelmünket tudatosan nem adjuk, saját döntésünk alapján vállaljuk a hormonok feszítő hatásait. A kutyáknak ilyenfajta tudatosságuk nincs. Ők nem gondolkodnak azon, hogy mi „természetes”, hogy mi „nőies” vagy „férfias”, hogy hány „gyereket” akarnak. Ők csak a feszültséget élik meg, szenvedik meg, a nemiség örömeit nem ismerik (legtöbbjüknek lehetősége sincs a párzásra).
Ha ez a feszültség eltűnik, ha kisebb a stressz, és ugyanannyi energiát viszünk be, akkor igen, akkor elhízhat az ivartalanított állat. De ha sokat sétálunk, sportolunk a kutyánkkal, akkor – saját kutyáim között nem volt kivétel – egészséges, jó alakú marad késő öregkorában is.
Jó, ha tudsz róla
Állatvédelmi célú esetekben a gazdátlan és a műtét után szabadon bocsátásra kerülő macskák bal fülének hegyéből az ivartalanításukkor ajánlott néhány millimétert lemetszeni, hogy az messziről látható, ezáltal az ivartalanítás céljából történő téves befogás elkerülhető legyen.
Hogyan menthetsz meg sok állatot nem egészen egy óra alatt? Ivartalaníttass egyet!
Nekem nagyon tetszik az a fajta segítségnyújtás, amikor befogunk egy kóbor kutyát vagy macskát, és elvisszük az állatorvoshoz ivartalanítani. Ezzel enyhítjük az állatmentők terheltségét, biztosak lehetünk abban, hogy a pénzünk 100%-ban az állatok érdekét szolgálja, és így tudunk segíteni akkor is, ha nincs helyünk befogadni, ha a szüleink nem engednek állatot tartani, ha nincs időnk egy mentett állattal foglalkozni. Így segíthetünk még akkor is, ha nem is igazán szeretjük az állatokat, csak kevesebb kóborlót, kevesebb szenvedést akarunk látni az utcákon.
Te mit gondolsz?