Behívás klikkerrel

Som még fiatal volt, amikor megismertem a klikker módszert. A behívás volt az első, amihez kipróbáltam.

Már tudta, mit jelent, ha hívom, tudta, hogy nálam csupa jóra számíthat, ha odajön – de sokszor volt nálam érdekesebb dolog a környéken, és nem mindig jött első szóra. Nekikezdtem: mondtam a nevét, és ő felém fordította a fülét szaglászás közben (esze ágában sem volt otthagyni a finom illatokat még). Klikk. Rohant hozzám a kajáért. Aztán emeltem a tétet. Már nem volt elég egy fülmozdítás, már csak arra klikkeltem, ha rám is nézett. Aztán már csak arra, ha el is indult felém.

Ezt klikker nélkül is csinálhatod: hívod a kutyád, és amint elindul feléd, már dicséred. Folyamatosan áradozol az okosságáról, míg feléd tart. Ha meggondolja magát, és távolodni kezd, szólj rá: „nem!”. És így, folyamatosan okos-nem-okos, míg oda nem ér hozzád. Mint az óvodás játékban, amikor elrejtettünk valamit, és a keresőt hideg-meleggel irányítottuk. Emlékszel?

Hozzászólások

Juli

Végülis -- bár nem klikknek hívjuk, mert nem pozitív megerősítés -- a nemet éppen úgy tanítjuk, mint az igent: amikor a kutya olyat csinál, amit nagyon nem akarunk (pl. kukázik), akkor megrázzuk a nyakánál fogva (mint az anyukája tette), és ehhez kapcsoljuk a nem szót. Egy idő után elég lesz a nem: nyakrázás nélkül is tudni fogja, hogy helytelenítjük, amit éppen csinál, és abba fogja hagyni.

Vendég (nem ellenőrzött)

Szia! Klikker módszer nincs! A klikker egy eszköz! Operáns kondicionálás pl. van, ehhez akár klikkert is használhatsz. Nincs tankönyv módszer sem iskolások számára, ám megfelelő módszerrel tanítva hasznos segédlet a tankönyv.

Juli

Szia!
Érdekes az észrevételed, formál logikailag igazad van. A kutyás köznyelvben azonban elterjedt a klikker módszer kifejezés. Éppen emiatt írtam A klikker a legkevésbé fontos című cikket, mert a kifejezés miatt sokan az eszközzel azonosítják a módszert, eszükbe sem jut különválasztani, klikker nélkül, más eszközzel használni az alapelveket.

Te mit gondolsz?