Hogyan kezdődött

 

Rögtön első edzésen jött Zsuzsi, hogy őt is érdekli – Nancyvel, aki nem merte átugrani az akadályt. Miközben segítettem nekik, rádöbbentem, miért hagyott faképnél éveken keresztül szinte minden versenyen Som. (Akkorra már megoldottam a problémát, úgy, hogy fogalmam sem volt az okáról. )

Aztán sorban jöttek lelkes gazdik, akik még a pórázról sem merték elengedni a kutyájukat. Nem küldtem el őket, sőt, nagyon szeretek nyers kutyákkal dolgozni: még nyitottak, nincsenek rossz beidegződések, nem alakultak ki szokások. Az elsők közül Szilvi, Petra és Noémi lassan versenyre megy!

Aztán egyszer olyan gazdi keresett meg, aki a kutyasuliba sem tudta (nem is akarta) elhozni a kutyáját. Két kicsi gyerek mellett csak arra vágyott, hogy a kutyája ne ugráljon a gyerekekre, lehessenek együtt a kertben. Úgy tippeltem, három hónap alatt megoldjuk. Két alkalom után kicsit félve szólt, hogy nincs már gondja, ne jöjjek többet.

Ezen fellelkesülve most már keresem azokat, akiknek otthon tudok segíteni, akik nem akarnak sportolni, „csak” boldogan együtt élni a kutyájukkal.