Bevezetik az ebadót – és még örülök is neki?!

29 Május 2011 Még nincs hozzászólás

by Juli

2011. május 23-án tette közzé a Kormány honlapján az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről) módosítására előterjesztett javaslatot.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Én végigolvastam az 57 oldalas dokumentumot, hogy javaslataimmal hozzájárulhassak a társadalmi vitához: a Kormány e-mailben várja a véleményeket. Képzeljétek, a javaslatban mindennel egyetértek! Ilyen még nem volt, mióta nagykorúvá váltam.

Jelen törvény célja a tudatos és felelős állattartási kultúra erősítése, az ehhez szükséges szemléletváltás kialakítása az emberek köztudatában. Azt tartjuk fontosnak, hogy csak azok tartsanak háziállatot, akik előre átgondolják, hogy képesek hosszú távon gondoskodni – anyagilag és erkölcsileg – kedvenceikről.

Ez nagyon jó szöveg, de sajnos sokszor kerülnek ilyen szép és támogatható célkitűzések mögé átgondolatlan, szakmaiatlan jogszabályok. Jelen esetben komoly reményt ad a széleskörű társadalmi egyeztetés: a MEOE és a Magyar Állatorvosi Kamara mellett több állatvédő szervezet véleményezi az előterjesztést. Az egyeztetésben résztvevőket 2 oldalas táblázatban sorolják.

Az előterjesztés

fő célkitűzése a hazai ebtartási kultúra magasabb szintre emelése, a transzponderrel (mikrochippel) megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos adatbázis létrehozásával, az önkormányzati ebnyilvántartás és az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével, és a kutyákon végezhető küllemi beavatkozások ésszerűbb korlátozásával. Emellett zászlajára tűzi az állatvédelmi szankciórendszer újragondolását, az állatokkal való felelős bánásmód széleskörű terjesztését…

Végre valaki nem csak papol, hanem konkrét javaslatokkal áll elő. Mert ugye az „ebtartási kultúra magasabb szintre emelése” szépen hangzik, de eddig nagyon kevés jogi lépés történt az érdekében.

Milyen eszközöket javasol az előterjesztés a nagy cél érdekében?

1. A kutyák egyedi megjelölése mikrochippel (amit ez a dokumentum transzpordernek hív)
1 a. A megjelölés semmit nem ér országos nyilvántartás nélkül
1 b. Mindez pénzbe kerül – el kell dönteni, honnan szerzünk erre pénzt
2. Kutyákon végezhető nem egészségügyi állatorvosi beavatkozások korlátozása
3. Veszélyes kutyák kérdésének kezelése

Ezek a kutyatartásra vonatkozó részek. Nézzük a részleteket!

1. A kutyák egyedi megjelölése mikrochippel (amit ez a dokumentum transzpordernek hív)

Hazánk két legégetőbb, szorosan összefüggő állatvédelmi kérdése a tartott ebállomány ismeretlen nagysága és a kóbor ebek magas száma. Egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a százezret, a menhelyek és az ebrendészeti telepek tűrőképességük határán működnek. Mindemellett az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezőgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben. E kaotikus állapot felszámolásának - nemzetközi viszonylatban is - leghatékonyabb eszközei a kutyák nyilvántartása, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölése és ivartalanítása. Jelenleg hozzávetőleg az ebek mindössze 5-10%-a van transzponderrel ellátva, illetve ivartalanítva.

Ehhez nincs mit hozzáfűzni: a kutyák egyedi jelölését be kell vezetni, a jelenlegi állapot tarthatatlan! Még az olyan kutyák esetében is nagy az elmaradás, akiket szerető gazdájuk hazavár: vannak sikertörténetek, amikor lelkes állatvédők nagy erőfeszítésekkel megtalálják egy-egy elkóborolt kutya gazdáját – mennyivel egyszerűbb és gyorsabb lenne pár perc alatt kikeresni? Sajnos ezek az érvek nagyon sok esetben nem bizonyulnak elegendőnek, hogy a gazdi pár ezer forintért megjelöltesse a kedvencét. Azokról nem beszélve, akik szándékosan dobják ki a kutyájukat.

1 a. A megjelölés semmit nem ér országos nyilvántartás nélkül

A naprakész helyi ebkataszter működtetése nemcsak jelentős mértékben növeli a települések belterületén kóborló kutyák hazajuttatásának hatékonyságát, de országos és helyi ebrendészeti stratégiák kialakítását is lehetővé teszi, mely jelen pillanatban – egzakt információk hiányában – megoldhatatlan feladat. A 2008-ban eltörölt, a világon elsők között bevezetett hagyományunk visszaállítására azért is szükség van, mert mióta nem az illetékes önkormányzatok végzik helyi nyilvántartásukra alapozva a veszettségoltás szervezését, hanem annak elvégeztetése az ebtartók jogkövető magatartására van bízva, évről évre csökken az oltott ebek száma, mely exponenciálisan növeli a halálos betegség újbóli felbukkanásának kockázatát.
...
Hazánkban jelenleg a fajtatiszta ebeken túl minden veszélyesnek minősített, veszettség szempontjából aggályos, országhatárt átlépő, valamint tulajdonost váltó ebet kötelező chipezni. Ugyanakkor a szabályozás legnagyobb hiányossága, hogy nem teszi kötelezővé a megjelölt ebek országos szintű adatbázisba történő regisztrálását. Mivel ez – amennyiben a megjelölés ára nem tartalmazza automatikusan a regisztráció díját is – némi plusz költséggel jár, sokan lemondanak róla, ezáltal a beavatkozás és az eszköz tulajdonképpen hasznát veszti. Egyébként a Magyar Állatorvosi Kamara a honlapján közzétettek szerint 1200Ft+áfa felszámolását javasolja tagjai számára a Petvetdata nevű kamarai rendszerbe történő regisztrálásért.
...
A transzponderrel megjelölt ebek adatainak országos adatbázisban történő nyilvántartására – egy új nyilvántartás költséges létrehozása és kiforratlan üzemeltetése helyett – Magyarország legnagyobb, legkiterjedtebb eb-adatbázisa, a Magyar Állatorvosi Kamara Petvetdata nevű rendszere kerül kijelölésre. Az online is elérhető nyilvántartás 2005 óta működik, jelenleg közel 500.000 eb, macska és vadászgörény adatait tartalmazza. … Az adatbázis összeköttetésben áll az Europetnet nevű európai – 19 ország közel 42 millió rekordját tartalmazó – rendszerrel, ezáltal lehetőség nyílik a határokon átnyúló információcserére is.

Hurrá, erre már nem kell az ország pénzét költeni! Van egy jól bevált rendszer, a regisztráció díja igen alacsony, már csak rá kell venni a gazdákat, hogy használják.

1 b. Mindez pénzbe kerül – el kell dönteni, ki fizeti meg az árát

A rendszer életre hívásának kulcsa, hogy a szabályozást oly módon kell kialakítani, hogy az érintett feleknek érdekében álljon tenni a hathatós változásért.

Ez tetszik, hogy nem kell egy újabb erőszakszervezet, hanem a gazdák érdekeit használják ki.

A probléma a felelőtlen ebtartónál gyökerezik, ezért olyan rendszer kialakítása szükséges, melyben az ebtartó valamilyen módon hozzájárul annak hosszú távú megoldásához. Az ebtartó háromféleképpen tehet a problémakör megnyugtató rendezéséért:
  • megjelöli a kutyáját, ezáltal az elveszése esetén sem gyarapítja az ismeretlen eredetű kóbor ebek számát,
  • ivartalaníttatja azt a nem kívánt szaporulatok létrejöttét megelőzendő,
  • vagy anyagi hozzájárulásával támogatja az önkormányzatot ebrendészeti tevékenységét.

...
egy olyan lépcsőzetes díjazás kerül kialakításra, amely kedvezményt biztosít azon felelős tartók számára, akik megjelöltették vagy ivartalanították kutyájukat. Mentesülnek a díjfizetés alól azon gazdák, akik

  • mindkét beavatkozást elvégeztetik, illetve
  • háztartásonként egy kutya után lehetőség van az önkormányzatnál fizetési kötelezettség alóli felmentést kérelmezni …
  • a menhelyről hazavitt kutyák után sem kell hozzájárulást fizetni, mely az örökbefogadás gyakoribbá válását eredményezheti.

Ez teljesen korrektnek tűnik. Fizessen az, aki a gondot okozza!

A javaslat szerint az évenkénti ebösszeírást az önkormányzat végzi. Az ebrendészet állami feladat, annak helyi önkormányzatra történő átruházása mellé forrást is delegálni szükséges. A felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett e célt is szolgálja az ebkataszteren alapuló ebrendészeti hozzájárulás bevezetése. Nem véletlen, hogy már hazánk első, 1888-ban hatályba lépett állategészségügyi törvénye is tartalmazott hasonló szabályokat. A nyilvántartáshoz köthető ebenkénti bevétel az önkormányzatokat is arra sarkallja, hogy a tartott kutyák minél nagyobb arányban jelenjenek meg helyi rendszerükben, ezáltal pontos adattár jönne létre az ország ebállományról.

Jó: az önkormáynzatokat is tegyük érdekeltté!

A törvény kötelezi továbbá az önkormányzatot, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás legalább felét visszaforgassa az ebek egyedi megjelölésének és ivartalanításának támogatására
...
Az ebkataszter, az ebrendészeti hozzájárulás, és a megjelölt ebek adatait tartalmazó országos adatbázis életre hívásának eredményeként az önkormányzatoknak lényegesen kevesebbet kell fordítani ebrendészeti tevékenységre, a különbözetet más feladatok ellátására tudják átcsoportosítani.

Szuper! Az önkormányzat is jól jár, a nagy ügyben is történik előrelépés.

A törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni. A fentiek olyan kiegészítése szükséges, hogy lehetővé váljon a mulasztó személynek állatvédelmi oktatáson való részvételre vagy állatmenhelyen való közcélú munka végzésére kötelezése. Mindez azért indokolt, mert az állatok kárára történő cselekmények hosszú távú visszaszorításának – a kapcsolódó tudományterületek szakértőinek egyöntetű véleménye szerint – leghatékonyabb eszköze a tudatformálás. Az állatjóléti szabályok megsértése gyakran abból következik, hogy a mulasztó nincs tisztában az állatok igényeivel, esetleg nem tekinti őket érző lénynek. A tudatlanság, a téves beidegződés, illetve szemléletmód legkönnyebben oktatással vagy közvetlen, pozitív élményszerzés biztosításával változtatható meg.

Azok, akik nem rosszhiszeműek, nem bírságot fizetnek, hanem okulnak, és közben még jót is cselekednek. Hát ez aztán már elképzelhetetlen hab a tortán.

A tervezetben szereplő ebrendészeti hozzájárulás összeghatára 2000-3500 forint, mérsékelt ebrendészeti hozzájárulás esetén 500-1000 forint. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb mértékű ebrendészeti hozzájárulás kiszabásakor is havonta kevesebb, mint 300 forintot kell annak az ebtartónak fizetnie, aki nem kutyája megjelölésével vagy ivartalanításával, hanem az ebrendészeti feladatokat végző önkormányzat anyagi támogatásával kíván hozzájárulni a rendezett helyi ebtartási viszonyok kialakulásához. Amennyiben a gazda egyszeri alkalommal 5 ezer forintot áldoz állata megjelölésére és regisztrálására, ez a teher havonta maximum 84 forint lehet, így a chipezésbe fektetett összeg – a helyi paraméterektől függően 2-5 év alatt – megtérül. Emellett az önkormányzat a bevételből chipezési és ivartalanítási akciókat szervez, aminek következtében a piaci árnál olcsóbban vagy akár díjmentesen végeztethetők el a szükséges – a későbbiekben az éves hozzájárulás mértékében kedvezményt eredményező – beavatkozások. Az ebrendészeti hozzájárulás lépcsőzetes kialakításának köszönhetőn a kutyatartók vélhetően megállapítják, hogy hosszú távon megéri megjelöltetni ebüket. Ez akár százezres nagyságrendű chipbeültetést és regisztrációt jelenthet. A regisztrációból befolyt összegből a Magyar Állatorvosi Kamara rendszere is nyereségesen üzemeltethető, az igényeknek megfelelően fejleszthető lesz.

Konkrét számok, hatásvizsgálat – engem teljesen meggyőzött. Lelkesen támogatom az előterjesztést – nem azért, mert mentesülni fogok az ebadó alól (minden kutyánk chipezett és ivartalanított), hanem mert végiggondolt, megvalósítható, nem igényel újabb forrásokat, és ha végigviszik, akkor nagymértékben javulni fog a magyarországi kutyák helyzete.

Legközelebb bemutatom a módosítási javaslat további két, kutyákat érintő elemét:

  • Kutyákon végezhető nem egészségügyi állatorvosi beavatkozások korlátozása
  • Veszélyes kutyák kérdésének kezelése

Hozzászólások

Te mit gondolsz?

A mező tartalma nem nyilvános.
CAPTCHA
Ha valós látogató vagy, és nem robot, akkor kérlek, töltsd ki!
11 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.